Magyar Érdemrend, Érdemkereszt és Érdemérem
www.flipsnack.com/signumlaudis33/magyar-erdemkereszt-es-magyar-erdemerem-alapszabalyai.html
Érdekes újságcikk a kitüntetések gyártásáról a Pesti Napló 1936. augusztus 19-i számából:
- Virágh Ajtony gyűjtőtársunk nyomán -
MINISZTERI RENDELETEK
Magyarország Főméltóságú Kormányzója a magyar királyi miniszterelnöknek a minisztérium nevében tett előterjesztésére Gödöllőn, 1922. évi június hó 14-én kelt magas elhatározásával magyar érdemkeresztet és érdemérmet alapítván, ugyancsak Gödöllőn, 1923. évi június hó 19. napján kelt magas elhatározásával az alábbi alapszabályokat jóváhagyni méltóztatott.
(23.764/eln, 8. 1923 december 3. )
A magyar érdemkereszt és érdemérem alapszabályai
Magyarország Kormányzója a haza szolgálatában szerzett érdemeik látható elismeréséül a magyar (királyi kormány előterjesztésére 1922. évi június hó 14-én Gödöllőn kelt elhatározásával magyar érdemkeresztet és magyar érdemérmet alapítani és erre nézve a következő rendelkezéseket jóváhagyná méltóztatott.
1. A magyar érdemkeresztet s magyar érdemérmet Magyarország Kormányzója a szerzett érdemeik méltatására polgári egyéneknek a magyar királyi miniszterelnöknek a minisztertanács hozzájárulásával tett, honvédségi egyéneknek pedig hadúri jogánál fogva a honvédelmi miniszter közvetlen előterjesztésére azoknak adományozza, akik az ország érdekében akár polgári, akár katonai téren kiváló buzgalommal és odaadással teljesítettek különösen hasznos szolgálatokat és ezzel kitüntetésre méltónak bizonyultak.
A magyar érdemkereszt, illetve az érdemérem a magyar királyi külügyminiszternek ugyancsak a minisztertanács hozzájárulásával tett előterjesztésére külföldieknek is adományozható.
2. A magyar érdemkereszt a középpont felé összefutó szárú keresztből áll, melynek érem felületén a babérkoszorú övezte piros zománcú mezőben hármas halmon pihenő nyitott koronából arany apostoli kettős kereszt nő ki. Hátsó oldalán a jelmondat: „Si Deus pro nobis, quis contra nos" 1922.
3. A magyar érdemkereszt áll: nagykeresztből és öt osztályból. A nagykereszt keskeny sötétzöld zománcszegélyű, aranyszélű fehér zománcú 60 mm átmérőjű kereszt, mely egy 100 mm széles szalagon a jobb vállról a bal csípő felé viselendő. A szalag közepén végigfutó 88 mm széles sötétzöld moiré csíkot jobbról, balról 2 mm széles fehér színű csík választja el a szalag két szélén végigfutó 4 mm széles sötétpiros szegélycsíktól.
A nagykereszthez egy nyolc egyenlő sugarú, a bal mellre tűzendő ezüstös csillag jár, melynek átmérője 101 mm. A csillag közepén a 2-ik pontban leírt érdemkereszt van elhelyezve. A csillagra elhelyezett zománckereszt alatt aranysugaraik láthatók.
Az I. osztály keskeny sötétzöld zománcszegélyű, aranyszélű, fehér zománcú, 50 mm átmérőjű kereszt, mely egy 100 mm széles egyszínű sötétzöld szalagon a jobb vállról a bal csípő felé viselendő.
Az I. osztályhoz egy nyolc sugarú, a bal mellre tűzendő ezüstös csillag jár, melynek átmérője 90 mm. A csillag közepén a 2. pontban leírt, érdemkereszt van elhelyezve.
A II. osztály keskeny, sötétzöld zománcszegélyű, aranyszélű, fehér zománcú, 50 mm. átmérőjű kereszt, mely 52 mm széles szalagon a nyakban viselendő. A szalag színe sötét zöld.
A II. osztályú magyar érdemkereszthez csillag is adományozható, amely a jobb mellen viselendő. Ez a csillag szintén 8 sugarú, átmérője azonban csak 80 mm.
A III. osztályú érdemkereszt keskeny, sötétzöld zománcszegélyű, aranyszélű, fehérzománcú, 50 mm átmérőjű kereszt, amely a bal mellre tűzve viselendő. Szalagja nincs.
A IV. osztályú érdemkereszt keskeny sötétzöld, zománcszegélyű aranyszélű, fehér zomámcú, 40 mm átmérőjű kereszt, mely háromszögalakban, összehajtott, 50 mm széles, egyszínű sötétzöld szalagon a bal mellen viselendő .
Az V. osztály tompa ezüstfényű, csiszolt szélű, 40 mm átmérőjű kereszt. Szalagja ugyanaz, mint a IV. osztályú érdemkereszté.
4. A fegyveres erő tisztjei és rangosztályba sorolt egyénei a Magyarország Kormányzója, mint Legfőbb Hadúrtól, első ízben nyert dicsérő elismerés látható jeléül egy bronzérmet, a másodízben nyert elismerés jeléül pedig egy ezüstérmet és az elismerés minden további nyilvánítása esetén ennek az éremnek a szalagján egy-egy 5 mm széles sima ezüst pántot viselnek. Úgy az ezüst-, mint a bronzérem 30 mm átmérőjű, mellső oldalán dombornyomásban a hármas halmon a kettőskereszt. Felette „A hazáért" felírás. Hátsó oldalán a „Sigmum laudis" felírás és az alapítási évszám. Mindkét érem a magyar szent koronán függ, melynek átmérője 16 mm. Az érem háromszög alakban összehajtott piros és fehér keskeny szegélyű sötétzöld szalagon viselendő.
5. Polgári személyek a Magyarország Kormányzója részéről nekik első ízben tudtul adott „Elismerés" látható jeléül a fentebb említett bronzérmet, a másodízben kifejezett elismerés jeléül pedig az ezüstérmet viselhetik azzal az eltéréssel, hogy a szalag egyszínű sötétzöld. Az „Elismerés" újbóli tudtul adását egy-egy 5 mm széles ezüstpánt jelzi.
6. Polgári személyeknél a „teljes elismerés", katonai személyeknél pedig a „különös dicsérő elismerés" látható jeléül a fent leírttal azonos érem viselhető azzal a változtatással, hogy az érem aranyozott, átmérője 40 mm és a magyar szent korona átmérője 21 mm. A „teljes", illetve „különös dicsérő" elismerés újbóli kifejezését egy-egy 5 mm széles aranyozott pánt jelzi.
7. A „személyes bátorsággal véghez vitt tetteik" jutalmazására alapított ezüstérem adományozható azon katonai és polgári egyének részére, akik személyes bátorsággal véghezvitt tettükkel különös érdemet szereztek. Az érem azonos a 4. pontban leírttal, azonban piros és fehér pólyás, háromszög-alakban összehajtott szalagon viselendő.
8. Az érdemérmek egyik válfaja, amely az előző pontban említetthez hasonlólag szintén kifejezetten adományozás tárgyát képezi, a magyar ezüst és a magyar bronz érdemérem. Mindkét érdemérem 40 mm átmérőjű, mellső oldalán dombornyomásban a hármashalmon a kettős kereszt. Felette „A hazáért" felírás. Hátsó oldalán az érdemkereszt jelmondata és az alapítási évszám. Az érem háromszögben összehajtott, 50 mm széles, egyszínű zöld szalagon, a többi éremhez hasonlólag, a bal mellen viselendő.
9. Az államfő életfogytiglan tulajdonosa a nagykeresztnek.
10. Az érdemkereszt és az érdemérem adományozása díjmentesen történik.
11. Az érdemkereszttel s az érdeméremmel oklevél nem jár. De azok, akik ebben a kitüntetésben részesültek, rendelvényt kapnak attól a minisztériumtól, mely az adományozás iránt az ország Kormányzójához előterjesztést tett.
12. Aki magyar érdemkereszttel, illetve érdeméremmel ki van tüntetve, az jogosult magát a magyar érdemkereszt, illetve érdemérem tulajdonosának nevezni. Kiváltság az adományozással nem jár.
13. Az érdemkeresztek és az érdemérmek magánalkalmakkor kissebbített alakban (en miniature) is viselhetők.
14. A magyar érdemkereszt tulajdonosai, ha későbben egy magasabb osztályúval tüntettetnek ki, az alsóbb osztályú magyar érdemkeresztet nem viselhetik s azt az érdemkereszt irodájának visszaszolgáltatni tartoznak.
15. A magyar érdemkereszt és az érdemérem a tulajdonos elhalálozása esetén az érdemkereszt irodájához visszajuttatandó.
16. A magyar érdemkereszt és az érdemérem irodájának teendőit a kabinetiroda látja el, mely a megtörtént adományozás után a jelvényt, illetve jelvényeket, az alapszabályok és az átvételi elismervény egy-egy példányával együtt az előterjesztést tett magyar királyi miniszterelnöknek, illetve magyar királyi miniszternek megküldi. A kézbesítés után az elismervény az irodához visszaküldendő.
17. Csakis az előírásnak megfelelő jelvények viselhetők.
18. A büntető és egyéb törvényeknek a rendjelekre vonatkozó rendelkezései a magyar érdemkeresztre és érdeméremre szintén alkalmazást nyernek.
Kelt Gödöllőn, 1923. évi június hó 19. napján.
Horthy s. k.
Gróf Bethlen István s. k.
Kisdíszítmény
Magyarország Főméltóságú Kormányzója a magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére az 1922. évi június hó 14. napján kelt magas elhatározásával alapított Magyar Érdemkereszt és Érdemérem alapszabályainak az úgynevezett «kis díszítmény»-re vonatkozó kiegészítését Budapesten, folyó évi január hó 22. napján kelt magas elhatározásával jóváhagyni méltóztatott. A Magyar Érdemkereszt és Érdemérem alapszabályai az úgynevezett «kis díszítmény » tekintetében a következő függelékkel egészítendők ki.
Függelék
Az 1924. évi április hó 1-én kelt 9. számú Honvédségi Közlönyben (Személyes ügyek) közzétett Magyar Érdemkereszt és Érdemérem alapszabályaihoz.
A Kormányzó Úr Ő Főméltósága a Magyar Érdemkereszt nagy keresztje, továbbá az I., II. és III. osztályú jelvényei eredeti alakjának bizonyos esetekben «kis díszítmények» által való helyettesítését az alábbiak szerint megengedni méltóztatott: a nagykereszt szalagja és csillagja helyett a IV. osztályú Magyar Érdemkereszt a nagykereszt csillagja kicsinyített 23 mm átmérőjű másával ékesített piros-fehér szegélyezést zöld szalagon; az I. osztályú Magyar Érdemkereszt csillagja és szalagja helyett ugyancsak a IV. osztályú Magyar Érdemkereszt az I. osztályú Érdemkereszt csillagja kicsinyített 23 mm, átmérőjű másával ékesített zöld szalagon; a II. osztályú Magyar Érdemkereszt; és csillagja helyett a IV. osztályú Magyar Érdemkereszt zöld szalagon a II. osztályú Érdemkereszthez járó csillag 18 mm átmérőjű kicsinyített másával ékesítve; a csillag nélküli II. osztályú Magyar Érdemkereszt helyett a IV. osztályú Magyar Érdemkereszt zöld szalagon a II. osztályú Magyar Érdemkereszt keresztjének 18 mm átmérőjű kicsinyített másával ékesítve, végül a III. osztályú Magyar Érdemkereszt helyett a IV. osztályú Magyar Érdemkereszt zöld szalagon a III. osztályú Magyar Érdemkereszt keresztjének 15 mm átmérőjű kicsinyített másával ékesítve viselhető.
Ezen új díszítmény hivatalos megjelölésére a «kis díszítmény» elnevezés szolgál. A kis díszítmények az A—26. 3. függelék 32. pontjában megállapított esetekben viselhetők. Kis díszítményeket a rendiroda nem ad ki.
(1439/eln. 8. sz. 1929. március 22.)
Magyarország Főméltóságú Kormányzója a magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére, az 1922. évi június hó 14. napján kelt magas kéziratával alapított Magyar Érdemkereszt és Érdemérem alapszabályainak javasolt módosítását folyó évi november hó 2. napján kelt magas elhatározásával jóváhagyni méltóztatott.
Az 1924. évi április hó 1-én kelt 9. számú Honvédségi Közlönyben (Személyes ügyek) közzétett «Magyar Érdemkereszt és Érdemérem alapszabályai» a következőképen módosítandók:
1. Az alapszabályok 6. pontjának eddigi szövege helyébe a következő szöveg kerül: «Polgári személyeknél a «teljes elismerés», katonai személyeknél pedig a ((különös dicsérő elismerés)) látható jeléül belül keskeny fehér zománc babérkoszorúval övezett ovális aranyozott bronz érem viselendő.
Az érem 47, illetve 39 mm átmérőjű, mellső oldalán dombornyomásban a hármas halmon a kettős kereszt. Hátsó oldalán a «Signum Laudis» felírás és az alapítási évszám. Az érem a 29 mm átmérőjű magyar Szent Koronán függ és 52 mm széles vörös 3—3 mm szélességű fehér csíkkal szegélyezett szalagon a nyakban viselendő. A «teljes», illetve «különös dicsérő» elismerés újbóli kifejezését egy, a szalaggyűrűre alkalmazott zománcozott magyar címerpajzs, harmadszori kifejezését pedig egy, a szalaggyűrű körül alkalmazott keskeny zöld zománccsík jelzi.
2. Az alapszabályok 7. pontjában a «személyes bátorsággal véghezvitt tettek jutalmazására alapított ezüst érem» szavak helyébe a «Bátorsági érem» szavak kerülnek.
(11091/eln. 8. sz. — 1929. november 20.)
A magyar érdemkereszt és érdemérem alapszabályainak kiegészítése
A Kormányzó Úr Ő Főméltósága folyó évi április hó 9-én kelt magas elhatározásával elrendelni méltóztatott, hogy a magyar érdemkereszt és érdemérem alapszabályai a következő ponttal egészíttessenek ki : «Az I. osztályú magyar érdemkereszt tulajdonosait a nagyméltóságú címzés illeti meg.)
Ennélfogva az 1924. évi április hó 1-én kelt 9. sz. Honvédségi Közlönyben (Személyes ügyek) közzétett «A magyar érdemkereszt és érdemérem alapszabályainak 12. pontja következőképen helyesbítendő, illetve egészítendő ki: A pont végén levő uponts Írásjel «vessző»-re helyesbítendő és folytatólag beírandó: kivéve az I. osztályú magyar érdemkereszt tulajdonosait, akiket a nagyméltóságú címzés illet meg.»
(3193/eln. 8. sz. — 1930 május 2.)
Háborús kitüntetések utólagos elismeréséhez végrehajtási határozványok
A Kormányzó Úr Ő Főméltóságának folyó évi szeptember hó 15-én kelt és a folyó évi október hó 15-iki 27. sz. Honvédségi Közlönyben 9556/eln. 8. 1930. sz. alatt közzétett magas elhatározás alapján elrendelem, hogy mindazon tényleges, volt tényleges és volt nem tényleges tisztek (hasonállásúak), akik a világháborúit követő események következtében elintézetlenül maradt kitüntetési javaslataik alapján kiállított igazolvánnyal rendelkeznek, igazolványaikat hozzám legkésőbb folyó évi december hó 31-ig terjesszék fel.
Az igazolványok, a «Dicsérő Elismerés» látható jelének viseléséről szóló engedéllyel kiegészítve fognak az illetőknek visszaadatni.
Csak az ilyképpen kiegészített igazolvánnyal rendelkező tisztek (hasonló állásúak) jogosultak a Kormányzó dicsérő elismerés látható jelét, a magyar bronz érdemérmet, a pirosfehér keskenyszegélyű sötétzöld szalagon, a szalagra feltűzött azon kitüntetés kisebbített alakjával, melyről az igazolvány szól — mindazok akiknek igazolványa kardos kitüntetésre vonatkozik kardokkal, a többiek pedig kardok nélkül — viselni.
Azok, akik két vagy több igazolvány birtokában vannak, a «Dicsérő Elismerés» látható jelével csak egyszer díszíttetnek fel, a szalagon pedig — az igazolványokon feltüntetett kitüntetések közül — csak a legmagasabb kitüntetés kisebbített alakját jogosultak viselni.
A kitüntetés kisebbített alakja és a kardok a szalagra arányosan elhelyezve olyképpen tűzendők fel, hogy a kardok a kitüntetés kisebbített alakja fölé jussanak. A kitüntetettek a Kormányzó dicsérő elismerés látható jelével a «Magyar bronz érdeméremmel, a piros-fehér keskeny szegélyű sötétzöld szalagon» hivatalból láttatnak el, mely érem részükre, a kiegészített igazolvány visszaadásával egyidejűleg adatik ki. A szalagra feltűzendő kitüntetés kisebbített alakját és a kardokat mindenki saját maga köteles beszerezni.
Budapest, 1930. évi október hó 2-án.
11636/eln. 8. — 1930. számú körrendelet.
Háborús kitüntetések utólagos elismeréseként tudtul adott Kormányzói dicsérő elismerés bevezetése a személyi okmányokba
A folyó évi 27. számú Honvédségi Közlönyben (Szabályrendeletek) közzétett 9556/eln. 8. 1930. sz. körrendelet kapcsán elrendelem, hogy az elmaradt háborús kitüntetések utólagos elismeréseként tudtul adott ((Kormányzói dicsérő elismerés» a minősítvényi táblázat 1-ső oldalán a ((Belföldi kitüntetési jelvények stb. háborúban szerzett érdemekért» rovatba, valamint az anyakönyvi lapba az alábbi szöveggel vezetendő be: «Magyar bronz érdemérem» — ezután következik az elmaradt háborús kitüntetés megjelölése. Pl.: « Magyar bronz érdemérem, szalagján a hadidíszítményes és kardos 3. oszt. katonai érdemkereszt kisebbített alakjával. ) )
Ezen Kormányzói dicsérő elismerés előjegyzésével egyidejűleg — az illető minősítvényi táblázatából — törölni kell az A—7—3. «Szabály a m. kir. honvédség tisztjei minősítvényi táblázatainak szerkesztésére)) 4-ik mellékletének 31-ik lapoldalán, felülről számított 4-ik és 5 ik bekezdései alapján történt bejegyzést.
Ezt a rendeletemet az A—7—3. szabály fentebb hivatkozott 5-ik bekezdésénél kell előjegyezni.
Budapest, 1930. évi november hó 14-én.
A Kormányzó Úr Ő Főméltósága a m. kir. miniszterelnök előterjesztésére, az 1922. évi június hó 14. napján kelt legfelsőbb kéziratával alapított Magyar Érdemkereszt és Érdemérem alapszabályainak alábbi módosítását, illetve kiegészítését Budapesten 1932. évi május hó 17. napján kelt legfelsőbb elhatározásával jóváhagyni méltóztatott :
A Magyar Érdemkereszt és Érdemérem Alapszabályai 14. pontjának szövege helyébe a következő szöveg kerül: »A Magyar Érdemkereszt tulajdonosai, ha későbben egy magasabb osztályúval tüntettetnek ki, az alsóbb osztályú Magyar Érdemkeresztnek is tulajdonosai maradnak és azt viselhetik.«
A Magyar Érdemkereszt és Érdemérem alapszabályai a következő függelékkel egészítendők ki:
»Azon tisztek és hasonlóállásúak, kik a Főméltóságú Kormányzó Úr 1930. évi szeptember hó 15. napján Gödöllőn kelt legfelsőbb elhatározása alapján a világháborút követő események következtében elintézetlenül maradt kitüntetési javaslatok alapján kiállított igazolvánnyal rendelkezvén, háborús érdemeik utólagos elismeréséül Dicsérő Elismerésben részesültek, ezen Dicsérő Elismerés látható jelét, a Magyar Bronz Érdemérmet a piros-fehér keskenyszegélyű sötétzöld szalagon — a szalagra feltűzött azon kitüntetés kisebbített alakjával, melyről az igazolvány szól, — mindazok, akiknek igazolványa kardos kitüntetésre vonatkozik kardokkal, a többiek pedig kardok nélkül — a háborús kitüntetések, mégpedig a bronz katonai érdemérem (a katonai érdemkereszt szalagján) után — viselik.
A háborús érdemek utólagos elismeréséül tudtul adott Dicsérő Elismerés látható jeléül szolgáló Magyar Bronz Érdemérem az alapszabályok 13. pontja értelmében magánalkalmakkor kisebbített alakban (en miniatűré) is viselhető, azonban a még kisebb alakban ráerősített elmaradt háborús ki tüntetéssel.«
A Honvédségi Közlöny 1924. évi 9. számában (Személyes ügyek) közzétett «Magyar Érdemkereszt és Érdemérem alapszabályaiét fentiek értelmében kell helyesbíteni, illetve kiegészíteni.
(Rend. szám 3.661/eln. 8. — 1932. évi június hó 4-én.
4705/eln. 8. — 1932. számú körrendelet.
Az 1932. évi 12. számú Honvédségi Közlönyben 3.661/eln. 8. — 1932. szám alatt közzétett legfelsőbb elhatározás kapcsán:
Tájékozásul közlöm, hogy a Magyar Érdemkereszt és Érdemérem rendi irodája a Magyar Érdemkereszt magasabb osztályával kitüntetetteknek, a már beszolgáltatott alacsonyabb osztályú Érdemkeresztet nem adja vissza.
Ezentúl azonban a magasabb osztályú Érdemkereszttel kitüntetetteknek az alacsonyabb osztályú Érdemkeresztet nem kell beszolgáltatniok.
Budapest, 1932. évi július hó 1-én.
MINISZTERI RENDELET
Magyarország Főméltóságú Kormányzója, a m. kir. miniszterelnök úrnak a m. kir. minisztérium nevében tett előterjesztésére, Budapesten, 1935. évi december hó 23. napján kelt legfelsőbb elhatározásával, az 1922. évi június hó 14. napján kelt legfelsőbb kéziratával alapított magyar érdemkeresztnek és érdeméremnek — 1923. évi június hó 19. napján Gödöllőn kelt legfelsőbb elhatározásával jóváhagyott és későbbi többrendbeli legfelsőbb elhatározásaival módosított — alapszabályait összefoglalva, a magyar érdemkereszt elnevezésnek magyar érdemrend elnevezéssel való felcserélésére és a magyar arany, ezüst és bronz érdemkereszt létesítésére vonatkozólag tett módosításokkal és kiegészítésekkel újból jóváhagyni méltóztatott.
A Magyar Érdemrend; a Magyar arany, ezüst és bronz Érdemkereszt és a Magyar Érdemérem alapszabályai
Magyarország Főméltóságú Kormányzója a haza szolgálatában szerzett érdemek látható elismeréséül, a magyar királyi kormány előterjesztésére, 1922. évi június hó 14-én Gödöllőn kelt legfelsőbb elhatározásával, magyar érdemkeresztet és magyar érdemérmet alapítani és azoknak az 1923. évi június hó 19-én Gödöllőn kelt legfelsőbb elhatározásával jóváhagyott és többrendbeli legfelsőbb elhatározásaival módosított alapszabályait a következőikben összefoglalva és Magyarország Főméltóságú Kormányzójának a magyar érdemrendre és a magyar érdemkeresztre vonatkozólag tett rendelkezéseinek értelmében módosítva és kiegészítve újból jóváhagyni méltóztatott.
1. A magyar érdemrendet, a magyar érdemkeresztet és a magyar érdemérmet Magyarország Főméltóságú Kormányzója a szerzett érdemek méltatására polgári egyéneknek a magyar királyi miniszterelnöknek a minisztertanács hozzájárulásával tett, honvédségi egyéneknek pedig hadúri jogánál fogva a honvédelmi miniszter közvetlen 7. számú Honvédségi Közlöny 1936. április 18. előterjesztésére azoknak adományozza, akik az ország érdekében akár polgári, akár katonai téren kiváló buzgalommal és odaadással teljesítettek különösen hasznos szolgálatokat és ezzel kitüntetésre méltóknak bizonyultak.
A magyar érdemrend, érdemkereszt, illetve az érdemérem a magyar királyi külügyminiszternek ugyancsak a minisztertanács hozzájárulásával tett előterjesztésére külföldieknek is adományozható.
2. A magyar érdemrend a középpont felé összefutó szárú keresztből áll, melynek éremfelületén a babérkoszorú övezte piros zománcú mezőben hármashalmon pihenő nyitott koronából arany apostoli kettős kereszt nő ki . Hátsó oldalán a jelmondat: „Sí Deus pro nobis, quis contra nos." 1922.
3. A magyar érdemrend fokozatai:
nagykereszt,
I . osztályú kereszt,
középkereszt a csillaggal,
középkereszt,
tiszti kereszt,
lovagkereszt.
A nagykereszt keskeny sötétzöld zománcszegélyű, aranyszélű, fehérzománcú, 60 mm. átmérőjű kereszt, mely egy 100 mm. széles szalagon a jobb vállról a bal csípő felé viselendő. A szalag közepén végigfutó 88 mm. széles sötétzöld moirée csíkot jobbról balról 2 mm. széles fehérszínű csík választja el a szalag két szélén végigfutó 4 mm. széles sötétpiros szegélycsíktól.
A nagykereszthez egy nyolc egyenlő sugarú, a bal mellre tűzendő ezüstös csillag jár, melynek átmérője 100 mm.
A csillag közepén a 2-ik pontban leírt kereszt van elhelyezve. A csillagra elhelyezett zománckereszt alatt arany sugarak láthatók.
Az I . osztály keskeny sötétzöld zománcszegélyű, aranyszélű, fehérzománcú, 50 mm. átmérőjű kereszt, mely egy 100 mm. széles, egyszínű sötétzöld szalagon a jobb vállról a bal csípő felé viselendő.
Az I . osztályhoz egy nyolc sugarú, a bal mellre tűzendő ezüstös csillag jár, melynek átmérője 90 mm. A csillag közepén a 2-ik pontban leírt kereszt van elhelyezve.
A középkereszt keskeny sötétzöld zománcszegélyű, arany szélű fehér zománcú 50 mm. átmérőjű kereszt, mely 52 mm. széles szalagon a nyakban viselendő. A szalag színe sötétzöld.
A középkereszthez a csillag a jobb mellen viselendő. Ez a csillag szintén 8 sugarú, átmérője azonban csak 80 mm.
A tiszti kereszt keskeny sötétzöld zománcszegélyű arany szélű fehér zománcú 50 mm. átmérőjű kereszt, amely a bal mellre tűzve viselendő. Szalagja nincs.
A lovagikereszt keskeny sötétzöld zománcszegélyű, arany szélű fehér zománcú 40 mm. átmérőjű kereszt, mely háromszög alakban összehajtott 50 mm. széles egyszínű sötétzöld szalagon a bal mellen viselendő.
4. Amennyiben a katonai szabályzat vonatkozó rendelkezései nem írják elő a Magyar Érdemrend nagykeresztje, I. osztályú, közép és tiszti keresztje jelvényeknek eredeti alakjukban való viselését, a nagykereszt szalagja és csillagja helyett a lovagkereszt a nagykereszt csillagja kicsinyített 23 mm. átmérőjű másával ékesített piros fehér szegélyezésű zöld szalagon; az I. osztályú Magyar Érdemrend csillagja es szalagja helyett, ugyancsak a lovagkereszt az I. osztályú Érdemrend csillaga kicsinyített 23 mm. átmérőjű másával ékesített zöld szalagon; a középkereszt és csillaga helyett a lovagkereszt zöld szalagon a középkereszthez járó csillag 18 mm. átmérőjű kicsinyített másával ékesítve; a csillagnélküli középkereszt helyett a lovagkereszt zöld szalagon, a középkereszt keresztjének 18 mm. átmérőjű kicsinyített másával ékesítve, végül a tiszti kereszt helyett a " lovagkereszt zöld szalagon a tiszti kereszt keresztjének 15 mm. átmérőjű kicsinyített másával ékesítve viselendő. Ezen díszítmény hivatalos megjelölésére a „kis díszítmény" elnevezés szolgál.
5. A magyar érdemkereszt áll:
az arany érdemkeresztből,
az ezüst érdemkeresztből és a
bronz érdemkeresztből.
Az arany érdemkereszt aranyozott csiszolt szélű 40 mm. átmérőjű kereszt. Éremfelülete ugyanolyan, mint a Magyar Érdemrenddé, de piros helyett csiszolt arany alappal.
Az ezüst érdemkereszt ezüstözött csiszolt szélű 40 mm. átmérőjű kereszt. Éremfelületének rajza ugyanolyan, de ezüstözött.
A bronz érdemkereszt bronzból készült csiszolt szélű 40 mm. átmérőjű kereszt. Éremfelületének rajza ugyanolyan, de bronzból készült.
Mindháromnak hátsó oldalán ugyanazon jelmondat, mint az érdemrendén. A magyar arany, ezüst és bronz érdemkereszt egy háromszög alakban összehajtott 50 mm. széles szalagon a bal mellen viselendő.
A szalag alapszíne a magyar érdemrend szalagjának sötétzöld színe, melynek két szélén két-két 5, illetve 3 mm. széles piros csík húzódik
6. A fegyveres erő tisztjei és rangosztályba sorolt egyénei a Magyarország Főméltóságú Kormányzója, mint a Legfelsőbb Hadúrtól első ízben nyert dicsérő elismerés látható jeléül egy bronz érmet, a másodízben nyert elismerés jeléül pedig egy ezüst érmet s az elismerés minden további nyilvánítása esetén ennek az éremnek szalagján egy-egy 5 mm. széles sima ezüst pántot viselnek.
Úgy az ezüst, mint a bronz érem 30 mm. átmérőjű, mellső oldalán dombornyomásban hármashalmon a kettős kereszt. Hátsó oldalán a „Signum Laudis" felírás és az alapítási évszám. Mindkét érem a magyar szent koronán függ, melynek átmérője 16 mm. Az érem háromszög alakban összehajtott piros és fehér keskeny szegélyű sötétzöld szalagon viselendő.
7. Azon tisztek és hasonlóállásúak, kik a Főméltóságú Kormányzó Úr 1930. évi szeptember hó 15. napján Gödöllőn kelt legfelsőbb elhatározása alapján a világháborút követő események következtében elintézetlenül maradt kitüntetési javaslatok alapján kiállított igazolvánnyal rendelkezvén, háborús érdemeik utólagos elismeréséül Dicsérő Elismerésben részesültek, ezen Dicsérő Elismerés látható jelét, a Magyar Bronz Érdemérmet a piros-fehér keskenyszegélyű sötétzöld szalagon, — a szalagra feltűzött azon kitüntetés kisebbített alakjával, melyről az igazolvány szól — mindazok, akiknek igazolványa kardos kitüntetésre vonatkozik, kardokkal, a többiek pedig kardok nélkül — a háborús kitüntetések, még pedig a bronz katonai érdemérem a katonai érdemkereszt szalagján után — viselik.
A háborús érdemek utólagos elismeréséül tudtul adott Dicsérő Elismerés látható jeléül szolgáló Magyar Bronz Érdemérem az alapszabályok 16. pontja értelmében magánalkalmakkor kisebbített alakban is viselhető, azonban a még kisebb alakban ráerősített elmaradt háborús kitüntetéssel.
8. Polgári személyek a Magyarország Főméltóságú Kormányzója részéről első ízben tudtul adott „elismerés" látható jeléül a fentebb említett bronz érmet, a másodízben kifejezett elismerés jeléül pedig az ezüst érmet viselhetik azzal az eltéréssel, hogy a szalag egyszínű sötétzöld. Az „elismerés" újbóli tudtul adását egy-egy 5 mm. széles ezüst pánt jelzi.
9. Polgári személyeknél a „teljes elismerés", katonai személyeknél pedig a „különös dicsérő elismerés" látható jeléül belül keskeny fehér zománc babérkoszorúval övezett ovális aranyozott bronz érem viselendő.
Az érem 47, illetve 39 mm. átmérőjű, mellső oldalán dombornyomásban a hármas halmon a kettős kereszt. Hátsó oldalán a „Signum Laudis" felírás és az alapítási évszám. Az érem a 29 mm. átmérőjű Magyar Szent Koronán függ és 52 mm. széles vörös 3 -3 mm. szélességű fehér csíkkal szegélyezett szalagon a nyakban viselendő.
A „teljes", illetve „Különös dicsérő" elismerés újbóli kifejezését egy a szalaggyűrűre alkalmazott zománcozott magyar címerpajzs, harmadszori kifejezését, pedig egy a szalaggyűrű körül alkalmazott keskeny zöld zománccsík jelzi.
10. A „Bátorsági érem" adományozható azon katonai és polgári egyének részére, akik személyes bátorsággal véghezvitt tettükkel különös érdemet szereztek. Az érem azonos a 6. pontban leírttal, azonban piros és fehér pólyás háromszög alakban összehajtott szalagon viselendő.
11. Az érdemérmek egyik válfaja, amely az előző pontban említetthez hasonlólag szintén kifejezetten adományozás tárgyát képezi, a magyar ezüst és a magyar bronz érdemérem.
Mindkét érdemérem 40 mm. átmérőjű, mellső oldalán dombornyomásban a hármashalmon a kettőskereszt. Felette „A hazáért" felírás. Hátsó oldalán az érdemkereszt jelmondata és az alapítási évszám. Az érem háromszögben összehajtott 50 mm. széles egyszínű zöld szalagon a többi éremhez hasonlólag a bal mellen viselendő.
12. Az államfő életfogytiglan tulajdonosa a nagykeresztnek.
13. Az érdemrend, érdemkereszt és az érdemérem adományozása díjmentesen történik.
14. Az érdemrenddel, érdemkereszttel és az érdeméremmel oklevél nem jár. De azok, akik ebben a kitüntetésben részesültek, rendelvényt kapnak attól a minisztériumtól, mely az adományozás iránt az ország Kormányzójához előterjesztést tett.
15. Aki magyar érdemrenddel, érdemkereszttel, illetve érdeméremmel ki van tüntetve, az jogosult magát a magyar érdemrend, érdemkereszt, illetve érdemérem tulajdonosának nevezni, kiváltság az adományozással nem jár.
16. Az érdemrend, érdemkereszt és érdemérem magánalkalmakkor kisebbített alakban is viselhető.
17. A magyar érdemrend tulajdonosai, ha későbben egy magasabb osztályúval tüntettetnek ki, az alsóbb osztályú magyar érdemrendnek is tulajdonosai maradnak és azt viselhetik.
18. A magyar érdemrend, érdemkereszt és az érdemérem a tulajdonos elhalálozása esetén az érdemrend irodájához visszajuttatandó.
19. A magyar érdemrend, érdemkereszt és az érdemérem irodájának teendőit a kabinetiroda látja el, mely a megtörtént adományozás utána jelvényt, illetve jelvényeket, az alapszabályok és az átvételi elismervény egy-egy példányával együtt az előterjesztést tett magyar királyi miniszterelnöknek, illetve magyar királyi miniszternek megküldi. A kézbesítés után az elismervény az irodához visszaküldendő.
20. Csakis az előírásnak megfelelő jelvények viselhetők.
21. A büntető és egyéb törvényeknek a rendjelekre vonatkozó rendelkezései a magyar érdemrendre, érdemkeresztre és érdeméremre szintén alkalmazást nyernek.
Kelt Budapesten, 1935. évi december hó 23. napján.
Horthy s. k.
vitéz Gömbös Gyula s. k.
Ezen alapszabályok folytán az 1924. évi 9. sz. Honvédségi Közlönyben (Szabályrendelet), a 23.764/eln. 8. 1923. számú rendelettel közzétett alapszabályok hatályukat vesztik.
(59/eln. 8. — 1936. évi április hó 2.)
25.870/eln. 2. — 1937. számú körrendelet,
Nagykeresztek és I. osztályú kitüntetések viselése
A Kormányzó Úr Ő Főméltóság a magas hozzájárulásával a nagykeresztek és I. osztályú kitüntetések viselését — különös tekintettel a szalagviselésre — e körrendeletem mellékletét képező « Kimutatás » szerint szabályozom.
Ezzel egyidejűleg az «A—26. 3. Függelék » jelzetű szabályzat I I . fejezet, 32. pont, «A rendjelek és diszitmények viselése» című részének A) « Belföldi rendjelek és diszítmények »
pontjából az első bekezdés törlendő és mint ennek helyébe lépő rendelkezés, e körrendeletem előjegyzendő.
Budapest. 1937. évi július hó 18-án.
37.679/eln. 2. - 1937. számú körrendelet.
A Magyar Érdemkereszt V. osztályának viselési sorrendje
Az 1936. évi 7. számú Honvédségi Közlönyben (Személyes ügyek) közzétett «A Magyar Érdemrend, a Magyar arany, ezüst és bronz Érdemkereszt és a Magyar Érdemérem alapszabályai)), a volt Magyar Érdemkereszt V. osztályát hatályon kívül helyezte és így ez a kitüntetés ma már rendszeresítve nincs.
Azok, akik az ezt megelőző időkből a Magyar Érdemkereszt V. osztályának birtokában vannak, ezt a kitüntetésüket a régi besorolási helynek megfelelően, az 1937. évi 18. számú Honvédségi Közlönyben közzétett 28.681/eln. 2. — 1937. számú körrendelettel meghatározott új viselési sorrend szerint a 64. folyószám alatt felvett «Koronás Arany Érdemkereszt, piros szalagon» után viseljék.
Ezt a rendeletemet az utóbb említett körrendeletnél és az «A—26., 3. Függelék» jelzetű szabályzat I I . Fejezet 32. pontjánál elő kell jegyezni.
Budapest, 1937. évi október hó 27-én.
27.568/eln. 8. — 1939. számú körrendelet.
A Magyar Érdemrend, stb. alapszabályainak módosítása
A Kormányzó Úr Ő Főméltósága 1939. évi május hó 13. napján a következő legfelsőbb elhatározást méltóztatott kibocsájtani:
„A magyar királyi miniszterelnöknek a magyar királyi kormány nevében tett előterjesztésére elrendelem, hogy a Magyar Érdemrend nagykeresztje a Szent Koronával ékesíttessék és eddigi „a Magyar Érdemrend nagykeresztje" elnevezés helyett „a Magyar Érdemrendnek a Szent Koronával ékesített nagykeresztje" nevet viselje; az I. osztályú Magyar Érdemrend pedig eddigi elnevezése helyett „a Magyar Érdemrend nagykeresztje" elnevezést kapja. Elrendelem továbbá, hogy a Magyar Érdemrendnek a Szent Koronával ékesített nagykeresztjéhez az adományozáskor történő rendelkezésem esetében a Magyar Érdemrendnek általam átnyújtandó lánca is hozzá tartozzék.
Ugyancsak a magyar királyi miniszterelnöknek a magyar királyi honvédelmi miniszterrel egyetértőleg a magyar királyi kormány nevében tett előterjesztésére elrendelem, hogy a Magyar Érdemrend, a Magyar Koronás Nagy Aranyérem, a Magyar Koronás Ezüst- és Bronz Érem, a Magyar Érdemkereszt és a Magyar Érdemérem háború idején szerzett érdemek jutalmazásául a jövőben a magyar királyi honvédelmi miniszter előterjesztésére hadiszalagon, illetve hadidíszítménnyel hadikitüntetésként legyen adományozható, azonkívül az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartással véghezvitt harccselekményekkel, vagy eredményes vezetéssel kiérdemelt kitüntetésekhez „a kardok" adományoztassanak.
Ezenkívül a magyar királyi miniszterelnöknek a magyar királyi honvédelmi miniszterrel egyetértőleg tett előterjesztésére elrendelem, hogy a magyar királyi honvédelmi miniszter előterjesztésére rendszeresített „Magyar Vitézségi Érem" alapszabályai a „Magyar Érdemrend, a Magyar Arany, Ezüst és Bronz Érdemkereszt és a Magyar Érdemérem Alapszabályaiba felvétessenek.
Kelt Budapesten, 1939. évi május hó 13. napján.
Horthy s. k.
Gróf Teleki Pál s. k.
Egyidejűleg csatoltan kiadom a Magyar Érdemrend, — a polgári személyek részére kifejezett kormányzói „teljes elismerés", illetve katonai' személyek részére kifejezett kormányzói „különös dicsérő elismerés" látható jelét képező Magyar Koronás Nagy Aranyérem, — a polgári személyek részére kifejezett kormányzói „elismerés", illetve katonai személyek részére kifejezett kormányzói „dicsérő elismerés" látható jelét képező Magyar Koronás Ezüstérem és Magyar Koronás Bronzérem — a Bátorsági Érem, — a Magyar Arany, Ezüst és Bronz Érdemkereszt, — a Magyar Ezüst és Bronz Érdemérem, — a Hadikitüntetések és végül a Magyar Vitézségi Érem alapszabályait.
Budapest, 1939. június hó 2-án.
Melléklet a 27.568/eln. 8. — 1939. számú körrendelethez
A MAGYAR ÉRDEMREND, A POLGÁRI SZEMÉLYEK RÉSZÉRE KIFEJEZETT KORMÁNYZÓI „TELJES ELISMERÉS", ILLETVE KATONAI SZEMÉLYEK RÉSZÉRE KIFEJEZETT KORMÁNYZÓI „KÜLÖNÖS DICSÉRŐ ELISMERÉS" LÁTHATÓ JELÉT KÉPEZŐ MAGYAR KORONÁS NAGY ARANYÉREM, A POLGÁRI SZEMÉLYEK RÉSZÉRE KIFEJEZETT KORMÁNYZÓI „ELISMERÉS", ILLETVE KATONAI SZEMÉLYEK RÉSZÉRE KIFEJEZETT KORMÁNYZÓI „DICSÉRŐ ELISMERÉS" LÁTHATÓ JELÉT KÉPEZŐ MAGYAR KORONÁS EZÜSTÉREM ÉS MAGYAR KORONÁS BRONZÉREM, A BÁTORSÁGI ÉREM, A MAGYAR ARANY, EZÜST ÉS BRONZ ÉRDEMKERESZT. A MAGYAR EZÜST ÉS BRONZ ÉRDEMÉREM, A HADIKITÜNTETÉSEK ÉS VÉGÜL A MAGYAR VITÉZSÉGI ÉREM ALAPSZABÁLYAI
Magyarország Főméltóságú Kormányzója a haza szolgálatában szerzett érdemek látható elismeréséül a m. kir. miniszterelnöknek a m. kir. kormány nevében tett előterjesztésére Gödöllőn, 1922. évi június hó 14. napján kelt legfelsőbb elhatározásával magyar érdemkeresztet és magyar érdemérmet alapítani és azoknak Alapszabályait Gödöllőn, 1923. évi június hó 19. napján kelt legfelsőbb elhatározásával jóváhagyni méltóztatott. Ezek az Alapszabályok Magyarország Főméltóságú Kormányzója legfelsőbb elhatározásaival később több ízben módosíttattak és kiegészíttettek.
Nevezetesen Magyarország Főméltóságú Kormányzója Budapesten, 1929. évi január hó 22. napján kelt legfelsőbb elhatározásával rendelkezni méltóztatott a kis díszítménnyel való kiegészítésről; Budapesten, 1929. évi november hó 2. napján kelt legfelsőbb elhatározásával a teljes elismerésről, a különös dicsérő elismerésről és a bátorsági éremről; majd Budapesten, 1935. évi december hó 23. napján kelt legfelsőbb elhatározásával a magyar érdemkereszt elnevezést a magyar érdemrend elnevezéssel felcserélni; a magyar arany, ezüst és bronz érdemkeresztet létesíteni és a fentiek szerint változott Alapszabályokat ugyanekkor jóváhagyni méltóztatott.
Ezek után Magyarország Főméltóságú Kormányzója Budapesten, 1939. évi április hó 14-én kelt legfelsőbb elhatározásával jóváhagyni méltóztatott a m. kir. honvédelmi miniszternek a m. kir. miniszterelnök hozzájárulásával tett ama javaslatait, amelyek a békekitüntetéseknek hadiszalagon és a kardokkal történő adományozására, a „Hadidíszítmény" és a „Hadiszalag" rendszeresítésére vonatkoztak, továbbá ugyancsak jóváhagyni méltóztatott a m. kir. honvédelmi miniszternek a Magyar Vitézségi Érem alapítására vonatkozó előterjesztését és a Magyar Vitézségi Erem alapszabályait.
Végül az Alapszabályok Magyarország Főméltóságú Kormányzójának Budapesten, 1939. évi május hó 13. napján kelt legfelsőbb elhatározásával nyertek újabb módosítást és kiegészítést.
A Magyar Érdemrend nagykeresztje ettől az időponttól kezdve a Magyar Érdemrendnek a Szent Koronával ékesített nagykeresztje elnevezést és az I . osztályú Magyar Érdemrend a Magyar Érdemrend nagykeresztje elnevezést kapta; továbbá, a Magyar Érdemrendnek a Szent Koronával ékesített nagykeresztjéhez Magyarország Főméltóságú Kormányzójának az adományozáskor történő ily irányú rendelkezése esetében a Magyar Érdemrend lánca is hozzátartozik.
Ezen kívül kiegészültek az Alapszabályok Magyarország Főméltóságú Kormányzójának a háború idején szerzett érdemek jutalmazására vonatkozó, előbb említett rendelkezéseivel.
Eszerint háború idején szerzett érdemek jutalmazásául hadi kitüntetésként hadi szalagon, illetve hadi díszítménnyel is adományozhatok: a Magyar Érdemrend, a polgári személyek részére kifejezett kormányzói „teljes elismerés", illetve a katonai személyek részére kifejezett kormányzói „különös dicsérő elismerés" látható jelét képező Magyar Koronás Nagy Aranyérem, a polgári személyek részére kifejezett kormányzói „elismerés", illetve katonai személyek részére kifejezett kormányzói „dicsérő elismerés" látható jelét képező Magyar Koronás Ezüstérem és Magyar Koronás Bronzérem, a Magyar Érdemkereszt és végül a Magyar Érdemérem, továbbá, kiváló harccselekményekkel, vagy eredményes vezetéssel kiérdemelt ezen hadikitüntetésekhez „a kardok" is adományozhatok. Ezenfelül kibővültek az Alapszabályok a Magyar Vitézségi Érem alapszabályaival.
A MAGYAR ÉRDEMREND, A POLGÁRI SZEMÉLYEK RÉSZÉRE KIFEJEZETT KORMÁNYZÓI „TELJES ELISMERÉS", ILLETVE A KATONAI SZEMÉLYEK RÉSZÉRE KIFEJEZETT KORMÁNYZÓI „KÜLÖNÖS DICSÉRŐ ELISMERÉS" LÁTHATÓ JELÉT KÉPEZŐ MAGYAR KORONÁS NAGY ARANYÉREM, A POLGÁRI SZEMÉLYEK RÉSZÉRE KIFEJEZETT KORMÁNYZÓI „ELISMERÉS", ILLETVE A KATONAI SZEMÉLYEK RÉSZÉRE KIFEJEZETT KORMÁNYZÓI „DICSÉRŐ ELISMERÉS" LÁTHATÓ JELÉT KÉPEZŐ MAGYAR KORONÁS EZÜSTÉREM ÉS MAGYAR KORONÁS BRONZÉREM, A BÁTORSÁGI ÉREM, A MAGYAR ÉRDEMKERESZT, A MAGYAR ÉRDEMÉREM, A HADIKITÜNTETÉSEK és végül A MAGYAR VITÉZSÉGI ÉREM ALAPSZABÁLYAI
A Magyar Érdemrend, a Magyar Érdemkereszt és a Magyar Érdemérem adományozása
1. A Magyar Érdemrendet, a Magyar Érdemkeresztet és a Magyar Érdemérmet Magyarország Főméltóságú Kormányzója a szerzett érdemek méltatására polgári egyéneknek a magyar királyi miniszterelnöknek a minisztertanács hozzájárulásával tett, honvédségi egyéneknek pedig mint Legfőbb Hadúr a magyar királyi honvédelmi miniszter közvetlen előterjesztésére azoknak adományozza, akik az ország érdekében akár polgári, akár katonai téren kiváló buzgalommal és odaadással teljesítettek különösen hasznos szolgálatokat és ezzel kitüntetésre méltóknak bizonyultak.
A Magyar Érdemrend, Érdemkereszt, illetve az Érdemérem a magyar királyi külügyminiszternek ugyancsak a minisztertanács hozzájárulásával tett előterjesztésére külföldieknek is adományozható.
2. A Magyar Érdemrend.
A Magyar Érdemrend a középpont felé összefutó szárú, fehérzománcos kereszt. Ennek közepén a kör alakú éremfelületen a babérkoszorú övezte piros zománc mezőben hármashalmon pihenő nyitott koronából arany apostoli kettőskereszt nő ki. Hátsó oldalán e jelmondat: „Si Deus pro nobis, quis contra nos". 1922.
3. A Magyar Érdemrend fokozatai:
Szent Koronával ékesített nagykereszt,
Nagykereszt,
Középkereszt a csillaggal,
Középkereszt,
Tiszti kereszt,
Lovagkereszt.
A Szent Koronával ékesített nagykereszt keskeny sötét smaragdzöld zománcszegélyű, aranyszélű, fehérzománcos 30 mm átmérőjű kereszt, mely a Szent Koronának 35 mm széles és 20 mm magas, aranyból készült hű másán függ. Egy 100 mm széles szalagon a jobb vállról a bal csipő felé viselendő. A szalag közepén végigfutó 88 mm széles sötét smaragdzöld sávot jobbról balról 2 mm széles fehérszínű csík választja el a szalag két szélén végigfutó 4 mm széles sötétpiros szegélycsíktól.
A Szent Koronával ékesített nagykereszthez egy nyolc egyenlő sugarú, a bal mellre tűzendő ezüstös csillag jár, melynek átmérője 100 mm. A csillag közepén a 2. pontban leírt és a Szent Koronával ékesített kereszt van elhelyezve. A csillagra elhelyezett zománckereszt alatt aranysugarak láthatók.
A Szent Koronával ékesített nagykereszthez Magyarország Főméltóságú Kormányzójának az adományozáskor történő ily irányú rendelkezése esetében a Magyar Érdemrend lánca is hozzátartozik. A lánc aranyozott ezüstből készült, 990 mm hosszú és 30 szemből áll. E 30 szemből 28 szem váltakozva egyrészt a Magyar Szent Koronának 28 mm széles és 17 mm magas hű mása, másrészt 32 mm és 28 mm főméretű ovális alakú babérkoszorú, amely a koronás hármashalomból kiemelkedő kettőskeresztet övezi. A 29-ik (záró) szem a Magyar Szent Koronának a lánc többi hasonló szemével egyező méretű hű mása, azonban a többi hasonló szemekhez képest 90 fokkal elfordított fekvésben. A lánc közepén lévő 30-ik szem ismét ovális alakú babérkoszorú, mely a koronás hármashalomból kiemelkedő kettőskeresztet övezi, azonban e koszorú főméretei 48 mm és 38 mm. Erről a középszemről a Szent Koronának 35 mm széles és 20 mm magas hű mása és erről a Magyar Érdemrend középkeresztje függ. A lánc egyes szemeit két láncocska kapcsolja egymáshoz.
A nagykereszt keskeny sötét smaragdzöld zománcszegélyű, aranyszélű fehérzománcos 56 mm átmérőjű kereszt, mely egy 100 mm széles egyszínű sötét smaragdzöld szalagon a jobb vállról a bal csípő felé viselendő.
A nagykereszthez egy nyolcsugarú, a bal mellre tűzendő ezüstös csillag jár, melynek átmérője 90 mm. A csillag közepén a 2. pontban leírt kereszt van elhelyezve.
A középkereszt keskeny sötét smaragdzöld zománcszegélyű, aranyszélű fehérzománcos 52 mm átmérőjű kereszt, mely 40 mm széles szalagon a nyakban viselendő. A szalag színe sötét smaragdzöld.
A középkereszthez a csillag a jobb mellen viselendő. Ez a csillag szintén nyolcsugarú, átmérője azonban csak 80 mm.
A tiszti kereszt keskeny sötét smaragdzöld zománcszegélyű, aranyszélű fehérzománcos, 50 mm átmérőjű kereszt, amely a bal mellre tűzve viselendő. Szalagja nincs.
A lovagkereszt keskeny sötét smaragdzöld zománcszegélyű, aranyszélű fehérzománcos 42 mm átmérőjű kereszt, mely háromszög alakban összehajtott 40 mm széles sötét smaragdzöld szalagon a bal mellen viselendő.
4. A kis díszítmény.
Amennyiben a katonai szabályzat vonatkozó rendelkezései nem írják elő a Magyar Érdemrendnek a Szent Koronával ékesített nagykeresztje, továbbá nagykeresztje, közép- és tiszti keresztje jelvényeinek eredeti alakjukban való viselését, ez esetben:
A Szent Koronával ékesített nagykereszt szalagja és csillagja helyett a lovagkereszt viselendő a Szent Koronával ékesített nagykereszt csillagának kicsinyített 25 mm átmérőjű másával díszített piros-fehér szegélyezésű sötét smaragdzöld szalagon, a nagykereszt csillagja és szalagja helyett ugyancsak a lovagkereszt viselendő a nagykereszt csillagának kicsinyített 25 mm átmérőjű másával ékesített sötét smaragdzöld szalagon, a középkereszt és csillaga helyett a lovagkereszt viselendő sötét smaragdzöld szalagon a középkereszthez járó csillag 20 mm átmérőjű kicsinyített másával ékesítve, a csillag nélküli középkereszt helyett a lovagkereszt viselendő sötét smaragdzöld szalagon, a középkereszt keresztjének 18 mm átmérőjű kicsinyített másával ékesítve és végül a tiszti kereszt helyett a lovagkereszt sötét smaragdzöld szalagon viselendő a tiszti kereszt keresztjének 15 mm átmérőjű kicsinyített másával ékesítve.
E díszítmények hivatalos megjelölésére a „kis díszítmény" elnevezés szolgál.
5. Polgári személyek részére kifejezett kormányzói „teljes elismerés", illetve katonai személyek részére kifejezett kormányzói „különös dicsérő elismerés" látható jelét képező Magyar Koronás Nagy Aranyérem.
Azok a polgári személyek, akiknek a szerzett érdemek méltatásául — a miniszterelnöknek a minisztertanács hozzájárulásával tett előterjesztésére — Magyarország Főméltóságú Kormányzója „teljes elismerését" fejezte ki ; ugyancsak azok a katonai személyek, akiknek — a magyar királyi honvédelmi miniszter közvetlenül tett előterjesztésére — Magyarország Főméltóságú Kormányzója, mint Legfőbb Hadúr, dicsérő elismerését" nyilvánította, e két „elismerés" látható jeléül a Magyar Koronás Nagy Aranyérmet viselik, mely keskeny fehérzománc csíkkal ellátott, zöld zománc babérkoszorúval övezett, ovális aranyérem.
Az érem 47, ilieve 39 mm átmérőjű, mellső oldalán dombornyomásban a hármashalmon a kettőskereszt. Hátsó oldalán a „Signum Laudis" felírás ós az alapítási évszám. Az érem a Magyar Szent Korona 29 mm széles másán függ és 4—4 mm szélességű fehér csíkkal, majd 1—1 mm szélességű piros csíkkal szegélyezett, 30 mm széles piros szalagon a nyakban viselendő.
A „teljes", illetve „különös dicsérő" elismerés újólagos kifejezését egy, a szalaggyűrűre alkalmazott zománcozott magyar címerpajzs, harmadszori kifejezését pedig egy. a szalaggyűrűre alkalmazott, zománcozott magyar címerpajzs két oldalán elhelyezett zöld zománcos babérág jelzi.
6. Polgári személyek részére kifejezett kormányzói „e1ismerés, illetve katonai személyek részére kifejezett kormányzói „ dicsérő elismerés " látható jelét képező Magyar Koronás Ezüstérem és Magyar Koronás Bronzérem.
Azok a polgári személyek, akiknek a szerzett érdemek méltatásául — a magyar királyi miniszterelnöknek, vagy az illetékes miniszternek a minisztertanács hozzájárulásával tett előterjesztésére — Magyarország Főméltóságú Kormányzója „elismerését" fejezte ki, ezen „elismerés" látható jeléül a Magyar Koronás Bronzérmet, a másodízben nyert „elismerés" jeléül pedig a Magyar Koronás Ezüstérmet viselik. Az elismerés minden további nyilvánítása esetén, ennek az éremnek a szalagján egy-egy 5 mm széles sima ezüst pánt viselendő.
Úgy a Bronz-, mint az Ezüstérem átmérője 30 mm, az érem mellső oldalán dombornyomásban hármashalmon a kettőskereszt, hátsó oldalán a „Signum Laudis" felírás és az alapítási évszám.
Mindkét érem a Magyar Szent Korona 16 mm széles másán függ. Az érmet háromszögalakban összehajtott, egyszínű, sötét smaragdzöld szalagon kell viselni.
7. Katonai személyek részére kifejezett kormányzói „dicsérő elismerés" látható jelét képező Magyar Koronás Ezüstérem és Magyar Koronás Bronzérem.
A fegyveres erőnek azok a tisztjei és rangosztályba sorolt egyénei, akik Magyarország Főméltóságú Kormányzójától, mint Legfőbb Hadúrtól — a magyar királyi honvédelmi miniszternek közvetlenül tett előterjesztésére — „dicsérő elismerést" nyertek, az első ízben nyert „dicsérő elismerés" látható jeléül az Alapszabályok 6. pontjában említett bronz érmet, a második ízben nyert „dicsérő elismerés" jeléül pedig az ezüst érmet viselik azzal az eltéréssel, hogy a sötét smaragdzöld színű szalag keskeny piros-fehér szegélyezésű. A „dicsérő elismerés" minden további nyilvánítását az éremnek a szalagján egy-egy 5 mm széles sima ezüstpánt jelzi.
8. Azok a tisztek és hasonló állásúak, kik Magyarország Főméltóságú Kormányzójának Gödöllőn, 1930. évi szeptember hó 15. napján kelt legfelsőbb elhatározása alapján a világháborút követő események miatt elintézetlenül maradt háborús kitüntetési javaslatukról igazolványt kaptak és háborús érdemeikért utólag „dicsérő elismerésben'" részesültek, az ennek látható jeléül adományozott Magyar Koronás Bronzérem pirosfehér szegélyű, sötét smaragdzöld szalagján annak a kitüntetésnek kisebbített alakját viselik, amelyről az igazolvány szól. Ha az igazolvány kardos kitüntetésre vonatkozik, a szalagra a kardokat is fel kell tűzni.
Ez a kitüntetés a rangsorban közvetlenül a katonai érdemkereszt szalagján viselendő Bronz Katonai Érdemérmet követi.
A háborús érdemek utólagos elismeréséül tudtul adott „dicsérő elismerés" látható jeléül szolgáló Magyar Koronás Bronzérem az alapszabályok 28. pontja értelmében magánalkalmakkor kisebbített alakban (en miniatűré) is viselhető, azonban a még kisebb alakban ráerősített elmaradt háborús kitüntetéssel.
9. A Bátorsági Érem.
A Bátorsági Érem azoknak a polgári és katonai egyéneknek adományozható, akik személyes bátorsággal véghezvitt tettükkel különös érdemet szereztek. Az érem azonos a 6. pontban leírttal, azonban piros és fehér pólyás, háromszögalakban összehajtott szalagon viselendő. A szalagon a 4 piros és a 4 fehér, egyenként 5 mm széles pólya váltakozva követi egymást.
A Bátorsági Érem adományozására az előterjesztést polgári egyéneknél a minisztertanács hozzájárulásával a magyar királyi miniszterelnök, katonai egyéneknél közvetlenül a magyar királyi honvédelmi miniszter teszi meg.
10. A Magyar Érdemkereszt.
A Magyar Érdemkereszt fokozatai:
Arany Érdemkereszt,
Ezüst Érdemkereszt,
Bronz Érdemkereszt.
Az Arany Érdemkereszt aranyozott, fényezett szélű 42 mm átmérőjű kereszt. Éremfelülete ugyanolyan, mint a Magyar Érdemrendé, de piros helyett fényezett arany alappal.
Az Ezüst Érdemkereszt ezüstözött, fényezett szélű 42 mm átmérőjű kereszt. Éremfelületének rajza ugyanolyan, de ezüstözött.
A Bronz Érdemkereszt bronzból készült, fényezett szélű 42 mm átmérőjű kereszt. Éremfelületének rajza ugyanolyan, de bronzból készült.
Mindháromnak hátsó oldalán ugyanaz a jelmondat, mint a Magyar Érdemrendén. A Magyar Arany, Ezüst és Bronz Érdemkereszt háromszögalakban összehajtott 40 mm széles szalagon a bal mellen viselendő. A szalag alapszíne a Magyar Érdemrend szalagjának sötét smaragdzöld színe, melynek mindkét szélén egy-egy 5 mm és egy-egy 3 mm széles piros csík húzódik.
11. A Magyar Érdemérem.
A Magyar Érdemérem fokozatai:
Magyar Ezüst Érdemérem,
Magyar Bronz Érdemérem.
Mindkettő adományozható polgári és katonai egyéneknek. Mindkét Érdemérem 40 mm átmérőjű, mellső oldalán dombornyomásban a hármashalmon a kettőskereszt, felette „A hazáért” felírással. Hátsó oldalán az érdemkereszt jelmondata és az alapítási évszám.
Az érem háromszögben összehajtott 40 mm széles sötét smaragdzöld szalagon a többi éremhez hasonlóan a bal mellen viselendő.
12. Hadikitüntetések.
A hadiszalag és hadidíszítmény.
A háború idején a magyar királyi honvédelmi miniszter előterjesztésére hadikitüntetésként adományozott Magyar Érdemrendet, a polgári személyek részére kifejezett kormányzói „teljes elismerés", illetve katonai személyek részére kifejezett kormányzói „különös dicsérő elismerés" látható jelét képező Magyar Koronás Nagy Aranyérmet, a polgári személyek részére kifejezett kormányzói „elismerés", illetve a katonai személyek részére kifejezett kormányzói „dicsérő elismerés" látható jelét képező Magyar Koronás Ezüstérmet és Magyar Koronás Bronzérmet, a Magyar Érdemkeresztet és végül a Magyar Érdemérmet — mint hadikitüntetést — „hadiszalagon", a Magyar Érdemrend csillagait és tiszti keresztjét pedig-a kereszt alsó szára körül „hadidíszítmény"-ként elhelyezett babérággal kell viselni.
A hadiszalag 40 mm széles s rajta a 34 mm széles piros sávot jobbról balról 1.5 mm széles fehér, majd 1.5 mm széles zöld csík szegélyezi.
A Magyar Érdemrend Szent Koronával ékesített nagykeresztjének hadiszalagja 100 mm széles s rajta a 80 mm széles piros sávot jobbról balról 3 mm széles fehér, majd 7 mm széles zöld csík szegélyezi.
A Magyar Érdemrend nagykeresztjének hadiszalagja 100 mm széles s rajta a 88 mm széles piros sávot jobbról balról 2 mm fehér, majd 4 mm széles zöld csík szegélyzi.
13. A kardok.
Háború idején az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartással véghezvitt harccselekményért vagy eredményes vezetésért a magyar királyi honvédelmi miniszter előterjesztésére adományozott Magyar Érdemrendet a kereszt szárai közt átlósan elhelyezett két egyenes kard díszíti.
Az ily érdemekért kifejezett kormányzói „különös dicsérő elismerés" látható jelét képező Magyar Koronás Nagy Aranyérmet a korona és az érem között, a kormányzói „dicsérő elismerés" látható jelét képező Magyar Koronás Ezüstérmet és Magyar Koronás Bronzérmet pedig a hadiszalagon két keresztbe helyezett kard díszíti.
14. A hadiszalagon vagy hadidíszítménnyel adományozott kitüntetések a rangsorban az azonos békekitüntetést, — a kardokkal adományozott hadikitüntetések pedig az azonos kardnélküli hadiszalagon vagy hadidíszítménnyel adományozott kitüntetést közvetlenül megelőzik.
15. A Magyar Vitézségi Érem.
A Magyar Vitézségi Érmet Magyarország Főméltóságú Kormányzója, hadúri jogánál fogva a m. kir. honvédelmi miniszter előterjesztésére a m. kir. honvédség oly legénységi állományú egyéneinek adományozza, akik az ellenség előtt tanúsított személyes vitézségükkel, vagy hősies önfeláldozásukkal értékes szolgálatot teljesítettek és ezzel kitüntetésre méltónak bizonyultak.
Adományozható ezenkívül a Magyar Vitézségi Érem: a m. kir. csendőrség és más fegyveres őrtestületek legénységi állományú egyéneinek, akik azok az előző bekezdésben megállapított feltételeknek megfelelnek, valamint rendkívüli esetekben polgári személyeknek is. A Magyar Vitézségi Érem adományozására idegen államok fegyveres erejéhez tartozó legénységi egyének is tekintetbe jöhetnek.
16. Az Államfő — szükség esetén — az adományozás jogát átruházhatja.
17. A Magyar Vitézségi Éremnek négy fokozata van:
Magyar Arany Vitézségi Érem,
Magyar Nagy Ezüst Vitézségi Érem,
Magyar Kis Ezüst Vitézségi Érem,
Magyar Bronz Vitézségi Érem.
18. A Magyar Vitézségi Érem első oldalát Magyarország Kormányzójának balra néző mellképe díszíti, a másik oldalon a koronás magyar címer alatt félkörben futó „VITÉZSÉGÉRT" felirat van.
A Magyar Arany Vitézségi Érem 40 mm átmérővel aranyból,
a Magyar Nagy Ezüst Vitézségi Érem 40 mm átmérővel ezüstből,
a Magyar Kis Ezüst Vitézségi Érem 35 mm átmérővel ezüstből,
a Magyar Bronz Vitézségi Érem pedig 35 mm átmérővel bronzból készül.
A Magyar Vitézségi Érmet, a háromszög alakban összehajtott hadiszalagon, a mell bal oldalán viselik.
19. A Magyar Vitézségi Érem valamely fokozatának ismételt adományozását az érem fémanyagából készült és a szalagra illesztett egy-egy 5 mm széles pánt jelzi.
20. Akik ebben a kitüntetésben részesülnek, a m. kir. honvédelmi minisztertől rendelvényt kapnak. Az adományozás jogának a 2. pontban említett átruházása esetén az adományozási joggal felruházott elöljárók a kitüntetésben részesülteket igazolvánnyal látják el.
21. A kitüntetettek akkor is megtartják az érmet, ha a tiszti (tisztviselői) állományba kerülnek.
22. A Magyar Vitézségi Érem a tulajdonos elhalálozása esetén az örökösök birtokában marad.
23. A Magyar Vitézségi Érem irodájának teendőit Magyarország Kormányzójának katonai
irodája látja el.
Általános határozatok.
24. Az Államfő életfogytiglan tulajdonosa a Magyar Érdemrend Szent Koronával ékesített nagykeresztjének és a láncnak.
25. A Magyar Érdemrend, a Magyar Koronás Nagy Aranyérem, a Magyar Koronás Ezüstérem, a Magyar Koronás Bronzérem, a Bátorsági Érem, a Magyar Érdemkereszt a Magyar Érdemérem és a Magyar Vitézségi Érem adományozása díjmentesen történik.
26. A Magyar Érdemrenddel oklevél jár.
27. Aki a Magyar Érdemrenddel, a Magyar Koronás Nagy Aranyéremmel, a Magyar Koronás Ezüstéremmel, a Magyar Koronás Bronzéremmel, a Bátorsági éremmel, a Magyar Érdemkereszttel, a Magyar Érdeméremmel, illetve a Magyar Vitézségi Éremmel van ki tüntetve, az jogosult magát a megfelelő kitüntetés tulajdonosának nevezni. Kiváltság az adományozással nem jár.
28. Az Alapszabályokban felsorolt kitüntetések magánalkalmakkor kisebbített alakban (en miniatűré) is viselhetők.
29. A Magyar Érdemrend tulajdonosai, ha későbben egy magasabb osztályúval tüntettetnek ki, az alsóbb osztályú Magyar Érdemrendnek is tulajdonosai maradnak és azt viselhetik.
30. A Magyar Érdemrend jelvényei, a Magyar Koronás Nagy Aranyérem, a Magyar Koronás Ezüst- és Bronzérem, a Bátorsági Érem, a Magyar Érdemkereszt és a Magyar Érdemérem a tulajdonos elhalálozása esetén a Kabinetirodához visszajuttatandók.
31. A Magyar Érdemrend, a polgári személyek részére kifejezett kormányzói „teljes elismerés", illetve katonai személyek részére kifejezett kormányzói „különös dicsérő elismerés" látható jelét képező Magyar Koronás Nagy Aranyérem, a polgári személyek részére kifejezett kormányzói „elismerés", illetve katonai személyek részére kifejezett kormányzói „dicsérő elismerés" látható jelét képező Magyar Koronás Ezüstérem és a Magyar Koronás Bronzérem, a Bátorsági Érem, az Érdemkereszt és végül az Érdemérem irodájának teendőit Magyarország Főméltóságú Kormányzójának kabinetirodája látja el, mely a megtörtént adományozás után a jelvényt, illetve jelvényeket és az alapszabályt, továbbá a Magyar Érdemrend adományozása esetében az oklevelet az átvételi elismervény egy-egy példányával együtt az előterjesztést tett magyar királyi miniszterelnöknek, illetve magyar királyi miniszternek megküldi. A kézbesítés után az elismervényt a Kabinetirodához vissza kell küldeni.
A Magyar Koronás Nagy Arany-, Ezüst- és Bronzérem, a Bátorsági Érem, az Érdemkereszt és az Érdemérem, adományozása esetében oklevél nem jár, hanem azok, akik ily kitüntetésben részesültek, erről szóló értesítést kapnak attól a minisztertől, aki a kitüntetés iránt az előterjesztést tette.
32. Csakis az előírásnak megfelelő jelvények viselhetők.
33. A büntető és egyéb törvényeknek a rendjelekre vonatkozó rendelkezései a jelen alapszabályokban felsorolt kitüntetések jelvényeire szintén alkalmazást nyernek.
Kelt' Budapesten, 1939. évi május hó 13. napján.
Horthy s. k.
gróf Teleki Pál s. k.
117.503/eln. 8. — 1940. számú körrendelet.
Elmaradt háborús tiszti kitüntetések kisebbített alakjának a hadiszalagon való viselése
A Kormányzó Ür Ő Főméltóságának 1940. évi december hó 17-én ktü.t és az 1941. évi január hó 7-iki 1. sz. Honvédségi Közlönyben (Szem. ügyek), 117.503/ein. 8.—1940. sz. rendelettel közzétett legfelsőbb elhatározása alapján elrendelem, hogy mindazok a tisztek (hasonállásúak), akiknek a Kormányzó Úr Ő Főméltósága a világháborút követő események következtében elintézetlenül maradt kitüntetési javaslataik alapján, háborús érdemeik utólagos elismeréséül Dicsérő Elismerésének tudtuladását elrendelni és egyben megengedni méltóztatott, hogy az elmaradt háborús tiszti kitüntetésük kisebbített alakját a Dicsérő Elismerés magyar koronás bronz érmének piros-fehér keskeny szegélyezésű sötét smaragdzöld színű szalagján viselhessék és az 1930. évi október hó 15-én kelt 27. sz. Honvédségi Közlönyben (Szab. rend.) közzétett 9556/eln. 8.—1930. sz. körrendeletben foglaltak szerint — a m. kir. honvédelmi miniszter által kiállított és záradékkal ellátott „Igazolvány" birtokában varinak, a jövőben az előbb említett szalag helyett a hadiszalagon viseljék.
Az érdekeltek a hadiszalaggal hivatalból nem láttatnak el, azt mindenki maga köteles beszerezni.
Budapest, 1940. évi december hó 31-én.
vitéz Bartha s. k.
9912/eln. 8. — 1941. számú körrendelet.
A Magyar Érdemrend, stb. alapszabályainak kiegészítése, az elmaradt háborús
tiszti kitüntetések kisebbített alakjának a hadiszalagon való viselésének engedélyezésére
A Kormányzó Úr Ő Főméltóságának 1941. évi 1. számú Honvédségi Közlönyben (Szem. ügyek) — 117.503/eln. 8. — 1940. sz. rendelettel — közzétett legfelsőbb elhatározása, valamint az 1941. évi 1. sz. Honvédségi Közlönyben (Szab. rend.) közzétett 117.503/eln. 8. — 1940. sz. körrendelet kapcsán az alábbiakat közlöm:
Magyarország Főméltóságú Kormányzója Budapesten, 1941. évi február hó 1. napján kelt legfelsőbb elhatározásával, a magyar királyi miniszterelnöknek a magyar királyi honvédelmi miniszterrel egyetértésben tett előterjesztésére elrendelni, méltóztatott, hogy «A Magyar Érdemrend, a polgári személyek részére kifejezett kormányzói «Teljes Elismerés» illetve katonai személyek részére kifejezett kormányzói «Különös Dicsérő Elismerés» látható jelét képező Magyar Koronás Nagy Aranyérem, a polgári személyek részére kifejezett, kormányzói «Elismerés», illetve katonai személyek részére kifejezett kormányzói «Dicsérő Elismerés» látható jelét képező magyar koronás Ezüstérem és magyar koronás Bronzérem, a Bátorsági Erem, a Magyar Arany—Ezüst és Bronz Érdemkereszt, a Magyar Ezüst és Bronz Érdemérem, a hadikitüntetések, és végül a magyar Vitézségi Érem Alapszabályai» a következő függelékkel egészíttessenek k i :
«Mindazok a tisztek (hasonlóállásuak), akiknek a világháborút követő eseménye következtében elintézetlenül maradt kitüntetési javaslatok alapján háborús érdemeik utólagos elismeréséül Magyarország Főméltóságú Kormányzója Dicsérő Elismerése tudtul adását rendelte el, vagy a magyar királyi honvédelmi miniszter előterjesztésére ezután fogja elrendelni, elmaradt háborús tiszti kitüntetésük kisebbített alakját a jövőben a Dicsérő Elismerés magyar koronás érmének hadiszalagján viselhetik.
Fenti legfelsőbb elhatározást Függelék-ként, az 1939. évi 24. sz. Honvédségi Közlönyben (Szab. rend.) közzétett 27.568/eln. 8. — 1939. számú körrendelettel kiadott Magyar Érdemrend stb. alapszabályainál fel kell venni.
Budapest, 1941. évi március hó 12-én.
57.G18/eln. 8. e. - 1042. számú körrendelet.
Magyar Érdemrend adományozásáról H. M. értesítések (okirat) kiadásainak beszüntetése
A Magyar Érdemrend, stb. Alapszabályainak 26. pontja értelmében a Magyar Érdemrend adományozásával járó oklevelek, a Rendiroda részéről a közeljövőben kiadásra kerülnek. Ezért a honvédelmi miniszter a Magyar Érdemrend fokozatainak adományozásáról, ezentúl nem ad ki névre szóló értesítéseket (okiratokat).
Budapest, 1942. évi október hó 8-án.
71.601/eln. 8/e. — 1942. számú körrendelet.
A Magyar Érdemrend, stb. Alapszabályainak kiegészítése, a háború idején
adományozott egyes kitüntetések visszaszolgáltatási kötelezettségének megszüntetésére vonatkozóan
Magyarország Főméltóságú Kormányzója az 1942, évi november hó 21. napján Budapesten kelt legfelsőbb elhatározásával, a magyar királyi miniszterelnöknek a magyar királyi honvédelmi miniszterrel egyetértésben tett előterjesztésére elrendelni méltóztatott, hogy a Magyar Érdemrend, stb. Alapszabályai a következő függelékkel egészíttessenek k i :
»Függelék a Magyar Érdemrend, stb. Alapszabályaihoz.
Háború idején adományozott egyes kitüntetések visszaszolgáltatási kötelezettségének megszüntetése.
A Magyar Érdemrend, stb. Alapszabályainak 30. pontját, mely szerint a Magyar Érdemrend jelvényei, a Magyar Koronás Nagy Aranyérem, a Magyar Koronás Ezüst és Bronzérem, a Bátorsági Érem, a Magyar Érdemkereszt és a Magyar Érdemérem a tulajdonos elhalálozása esetén a Kabinetirodához visszajuttatandók, akként változtatom meg, hogy a Magyar Érdemrend jelvényei, a kormányzói „különös dicsérő elismerés" látható jelét képező Magyar Koronás Nagy Aranyérem, a kormányzói „dicsérő elismerés" látható jelét képező Magyar Koronás Ezüstérem és Magyar Koronás Bronzérem, továbbá a Magyar Érdemkereszt és a Magyar Érdemérem jelvényei, amennyiben hadiszalagon, hadidíszítménnyel, illetőleg a kardokkal hadikitüntetésként adományoztatnak, végül a Bátorsági Érem jelvénye, a tulajdonos elhalálozása esetén emlékül az örökösök tulajdonába mennek át és azok birtokában maradnak."
A fenti legfelsőbb elhatározást Függelék-ként, az 1939. évi 24. sz. Honvédségi Közlönyben (Szabályrendeletek) közzétett 27.568/eln. 8/1939. számú körrendelettel kiadott ,,Magyar Érdemrend, stb. Alapszabályai"-nál fel kell venni.
Budapest, 1942. évi december hó 15-én.
21.080/eln. 8/e. — 1943. száma körrendelet.
Magyar Érdemrend alapszabályainak kiegészítése
A m. kir. Miniszterelnök előterjesztésére Magyarország Főméltóságú Kormányzója Budapesten, 1943. évi március hó 3. napján kelt legfelsőbb elhatározásával elrendelni méltóztatott, hogy a Magyar Érdemrend stb. alapszabályai a következő függelékkel egészíttessenek ki:
„FÜGGELÉK A MAGYAR ÉRDEMREND STB. ALAPSZABÁLYAIHOZ.
1. A Magyar Érdemrend stb. alapszabályai 4. pontjában foglalt azt a rendelkezést, hogy a Magyar Érdemrend Szent Koronával ékesített nagykeresztjének, továbbá nagy keresztjének, közép- és tisztikeresztjének jelvényei, — amennyiben a katonai szabályzat vonatkozó rendelkezései nem írják elő az eredeti alakban való viselést, — „kis díszítményként" a bal mellen viselendők, polgári egyénekre is kiterjesztem, olyképpen, hogy azon alkalmakkor, amikor polgári egyének nem öltenek polgári díszt (díszmagyart vagy frakkot), a Magyar Érdemrend fentebb említett jelvényei a Magyar Érdemrend stb. alapszabályai 4. pontjában foglaltaknak megfelelően kis díszítményként a bal mellen viselhetők.
2. Megengedem továbbá, hogy olyankor, amikor a katonai szabályzat nem írja elő az eredeti alakban való viselést, illetőleg amikor polgári egyének nem öltenek polgári díszt (díszmagyart vagy frakkot), a kormányzói „Teljes Elismerés", illetőleg „Különös Dicsérő Elismerés" látható jelét képező Magyar Koronás Nagy Aranyérem kisebbített alakban szintén a bal mellen legyen viselhető."
A Magyar Érdemrend alapszabályait az 1939. évi 34. sz. H. K.-ben (Szab. rend.) közzétett 27.568/eln. 8—1939. sz. körrendelettel adtam ki.
Budapest, 1943. évi április hó 8-án.
21.125/eln. 8. e. — 1944. számú körrendelet.
Magyar kitüntetésekhez Végrehajtási határozatok módosítása
Az 1940. évi 3. sz. H. K.-ben (Szab. rend.) közzétett 33.050/eln. 8. — 1939. számú körrendelet mellékletét képező „Végrehajtási határozatok a Magyar Érdemrend stb. alapszabályaihoz" II. fejezet (Részletes határozatok) 9. pont 3-ik bekezdését törölni kell és helyette az alábbi szöveget kell írni:
„Olyankor, mikor kitüntetések helyett szalagsávok viselhetők, a szalag sávján az illető kitüntetés kisdíszítményének, vagy érmének kisebbített mását az alábbiakban felsorolt módon kell viselni:
1. a Magyar Érdemrend Szent Koronával ékesített Nagykeresztjénél: a Szent Koronával ékesített Nagykereszt csillagának 15 mm.,
2. a Magyar Érdemrend Nagykeresztjénél: a Nagykereszt csillagának 15 mm.,
3. a Magyar Érdemrend Középkeresztjénél a csillaggal: a Középkereszthez járó csillag 15 mm.,
4. a Magyar Érdemrend Középkeresztjénél: a Középkereszt 12 mm. átmérőjű kis diszítményét,
5. a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjénél: a Tisztikereszt 10 mm. átmérőjű, domború kivitelezésű kisdíszítmlényét,
6. a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjénél: a Lovagkereszt 10 mm. átmérőjű lapos kivitelezésű kisdíszítményét,
7. a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Éremnél: a Magyar Szent Korona 12 mm. magas kisebbített mását, két karddal és babérkoszorúval díszítve,
8. az újólagos Kormányzói „dicsérő elismerés"-nél: az újólagos Kormányzói „dicsérő elismerés" látható jelét képező Magyar Koronás Ezüstéremnek 10 mm.,
9. a Kormányzói „dicsérő elismerés"-nél: a Kormányzói „dicsérő elismerés" látható jelét képező Magyar Koronás Bronzéremnek 10 mm.,
10. a Kormányzói Dicsérő Elismerés szalagján az elmaradt (1914—1918. évi) világháborús kitüntetések kisebbített alakjával, az elmaradt kitüntetés 10 mm.,
11. a Magyar Arany- és Nagy Ezüst Vitézségi Éremnél: az Arany-, illetőleg Nagy Ezüst Vitézségi Érem 10 mm.,
12. a Magyar Kis Ezüst- és Bronz Vitézségi Éremnél: a Kis Ezüst-, illetőleg Bronz Vitézségi Érem 8 mm.,
13. a Magyar Arany-, Ezüst- és Bronz Érdemkeresztnél: az Arany-, Ezüst-, illetőleg Bronz Érdemkereszt 10 mm.,
14. a Magyar Ezüst- és Bronz Érdeméremnél: az Ezüst-, illetőleg Bronz Érdemérem 10 mm. átmérőjű kisebbített mását.
Ha az adományozás hadiszalagon a kardokkal történt, a szalagsávon a Magyar Érdemrend csillagjainak, illetőleg keresztjeinek kisdíszítményét, valamint a Kormányzói dicsérő elismerés"-eknél azok látható jelét képező megfelelő Magyar Koronás Érmeknek kiebbített mását a kardokkal kell viselni. A Kormányzói Különös Dicsérő Elismerés Magyar Koronás Nagy Aranyérménél a hadiszalagon a kardokkal, a Magyar Koronás Nagy Aranyéremnek 15 mm. magas kisebbített mását a kardokkal kell viselni.
Hadiszalagon (kardok nélkül) adományozott Magyar Érdemrend csillagjainál és kereszteknél a szalagsávon a hadiszalag jellege babérkoszorúval díszített kisdíszítménnyel jut kifejezésre.
Budapest, 1944. évi szeptember hó 23-án.